Published: April 2011
Nagy reménnyel kezdtem ezt a sorozatot, de sajnos nem találtam benne semmi nagy durranást. A történet tetszik, pontosabban az ötlet, de a kivitelezés nem volt túl izgalmas. Túl sok kérdést hagyott nyitva az írónő, és egyszerűen nem hittem el, hogy így lett vége, azt hittem, valami hiba van a könyvben.
Az Amelia egy jó név. Nem szeretem, amikor a főhősnek nevetséges neve van, amit képtelen vagyok megszeretni (Marvin, Tammy). De nem segít rajta. Egyszerűen semmilyen a főszereplő, azon kívül, hogy szellemeket lát, nem túl okos, nem túl bátor, nem túl szenvedélyes, nem túl tökös...Szóval semmilyen. Devlin meg...Ne is beszéljünk róla, te jó ég...
A sztori jó is lehetett volna...de nem volt túl izgalmas. Némi hulla, titkos társaság, ami a végén nem játszott semmilyen fontos szerepet, sorozatgyilkos, utalások, stb. Néhányszor abba is hagytam, hogy mást olvassak.
A fiatal és titokzatos Amelia Gray sírkő-restaurátor, aki látja a halottak szellemét. Az élősködő kísértetek azonban soha nem tudhatják meg, hogy látja őket, hiszen akkor élete veszélybe kerülhet. A lány ezért elkerüli azokat az élőket, akiknek nyomában szeretteik nyughatatlan szellemei járnak.
John Devlin detektívnek brutális gyilkosságok felderítésekor lesz szüksége Amelia segítségére, ám a férfit árnyékként követi elhunyt felesége és kislánya. A lány hiába küzd a férfi iránt érzett vonzalmával, miközben látja azt is, ahogy a kísértetek parazitaként szívják el a férfi életerejét. Azonban hiába igyekszik tartani a távolságot, a kettejük közti vonzalom elmossa a határokat e világ s a másvilág között.
Adok a második résznek még egy esélyt, hátha...
U.i.: Az örök kísértés címet nem értem. De tényleg nem. Viszont a borító több mint jó.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése