Eredeti cím: At Grave's End (Night Huntress 3)Published: 2009
Azzal kezdem, hogy a borító láttán kellemes meglepetés ért. Mert emberek, javulunk, javulunk. Ebben az esetben bizony a magyar jobban tetszik, mint a külföldi. Talán azért is, mert én Catet egyáltalán nem így képzelem el.
Tehát az előző könyvnél az akció hiányára panaszkodtam. Most nem fogok. Hú, sokminden történt ebben a könyvben.
Először is az új vámpírok megjelenésével kezdem. Frost új szereplőket hoz, szerethető, nem gonosz szereplőket, ami jó. Miután Bones és Cat ilyen szépen egymásra talált, kell a frissítés. Apropó Bones. Megölni? De tényleg? Egy pillanatra se hittem el. Úgy értem persze együtt éreztem Cattel, de nem hittem el, hogy Bones végleg meghalt. Azért végül is ő az egyik mozgatórugója a könyvnek, nem nyírhatják ki ilyen hamar. Szóval ezt teljesen felesleges húzásnak tartom.
Tate most már kezd elévülni, találhatna már egy másik nőt. És az, hogy vámpír lett? Várhatott volna.
Juan? Most tényleg? Muszály mindenkit?
Cat anyját pedig igazán kinyírhatná már végre valaki. Inkább őt kellett volna, nem Randyt. Szegény Denise.
Mencheresről pedig még hallani fogunk. Érzem. Megkövetel magának ő is egy történetet, sok szereplővel kapcsolatban érzem ugyanezt.
A történet egyre érdekesebb, egyre izgalmasabb kerek kis világgá nőtte ki magát. Sok szereplőt kedvelünk, sokat nem annyira, egyre izgalmasabb az olvasás.
"What, did Anne Rice not return your calls, mate?"
5 pont
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése