Szóval, a harmadik könyvnek kb háromszor kezdtem neki. Mindig abbahagytam úgy a 20. oldal után. Aztán úgy gondoltam, megnézem mi lesz a vége, és ha érdemes, csakazértis végigrágom magam rajta. Tehát eleolvastam a végét, és úgy döntöttem, hogy én bizony ezt a könyvet a kezembe nem veszem egyhamar. Igen ám, de a sorozatot kedvelem, ezért ugrottam a negyedik részhez. Most bejött, hogy az írónő magyarázósan, szájbarágósan ír, mert mindent értettem, mintha semmit se hagytam volna ki.
Mercy ebben a könyvben tovább mélyítette a kapcsolatát Adammel, a helyi alfával, megküzdött pár szellemmel, vámpírral, és mélyítette a barátságát Stephannal. Semmi nagy durranás nem volt benne, körülbelül ugyanolyan színvonalat kaptunk, mint az előző könyvektől. A történet érdekes volt, ismét nyomozós, mégis, valami mintha hiányzott volna belőle. Mercy még mindig vicces, harcias, találékony. Ezt is várjuk el tőle.
4 pont
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése